A nőnevű amcsi férfiak magyar kazettái
Ha kisgyerekként egyszer is láttál VHS-kazettán rajzfilmet az amerikai Hanna-Barbera stúdiótól, biztosan a füledben cseng a "Hanna-Barbera bemutatja" mondat. Tízből kilenc gyerek meg volt róla győződve, hogy két nőről van szó, főleg, ha még Barbera helyett Barbarát is mondott a narrátor, ami nem egyszer előfordult ezeknél a VHS-kiadásoknál. A ZOOM Kft. videókiadó a 90-es években elárasztotta a boltokat, a könyvtárakat és a videótékákat a stúdió egész estés rajzfilmjeivel és sorozataival. Scooby-Doo, Frédi és Béni és sok más klasszikus elevenedik meg előttünk a következőkben.
Nemes cselekedet volt a ZOOM-tól, hogy a magyar gyerekek szélesebb körben is megismerhették általuk az Egyesült Államokban már évtizedek óta közkedvelt figurákat. Hazánkban, a keleti blokk legvidámabb barakkjában a rendszerváltás előtt Frédi és Béni, Maci Laci és Foxi Maxi voltak a stúdió zászlóshajói, emellett pedig olyan rajzfilmeket is megismerhetett a közönség a Magyar Televízió jóvoltából, mint például a Turpi úrfi, a Süsü keselyűk és a Magilla Gorilla. Hiába volt tehát itthon egyfajta tartózkodás mindentől, ami nyugati, a gyerekek a szovjet és más kommunista országok rajzfilmjein túl kaptak változatos, kapitalista tartalmakat is. A Disney mellett kijelenthetjük, hogy a Hanna-Barbera élvezhette leginkább az amerikai rajzfilmstúdiók közül Magyarország kegyét. Persze közülük sem mindegyik alkotás. A kissé ijesztő, enyhén erőszakos, komolyabb hangvételű sorozatok, mint a kalandrajzfilmek, a sci-fik, vagy épp a szuperhős történetek felé nem mutatott a televízió érdeklődést. Így maradhatott ki a vételből a nemzetközi sikerek közül a Jonny Quest, a Space Ghost és a Scooby-Doo is. A ZOOM Kft. ezt a hiányt eredményesen, mégis megannyi szépséghibával pótolta. Röviden nézzük is át, mik is voltak a kiadó legnagyobb meglepetései és hibái.
Találd ki a nevem, mert én nem tudom
A Scooby-Doo volt a ZOOM Kft. egyik saját gyermeke. Korábban Magyarországon még nem vetítették egyetlen epizódját sem. Csupán azon szerencsések láthatták, akik tudták fogni műholdon angol nyelven a Cartoon Network-öt, így igazi kuriózumnak számított a magyar boltok polcain látni. A VHS-sorozat első darabja, az 1988-as Scooby-Doo és a vámpírok iskolája (Scooby-Doo and the Ghoul School) 1994-ben debütált Magyarországon. Érdekesség, hogy ez az egyetlen olyan rajzfilm a ZOOM Kft.-től, amelyet évek múltával a magyar nyelvű Cartoon Network megvásárolt tőle. A később megszokottaktól eltérően természetesen még más szinkronhangokat lehetett benne hallani, de a pláne mégis a szereplők magyar neve volt. Scooby-Doo a Mafla, Bozont pedig a Kócos névre hallgatott. Harmadik főszereplőként akkoriban szerepelt a franchise-ban Scooby unokaöccse, Scrappy-Doo is, aki a Pöttöm nevet kapta.
A következő egy évben további Scooby-Doo rajzfilmeket dobtak piacra. A Scooby-Doo és a szellemirtók (Scooby-Doo and the Boo Brothers) című egész estés rajzfilm, valamint a Scooby-Doo és Scrappy-Doo sorozat néhány epizódja is napvilágot látott a kiadványokon. A vicc, hogy időközben a Maflából Bamba, majd pedig Málé lett, a Kócos névből pedig Toprongy. Nem volt tehát konszenzus a nevekkel kapcsolatban. Mindenesetre a hülye nevek versenyét mindegyik megnyerte volna. A Scooby-Doo cím is kissé furán hathatott ezáltal, ráadásul a "Scooby-Dooby-Doo" felkiáltás a főhős részéről a név állandó megváltoztatása miatt értelmetlenné és egyben okafogyottá is vált. Helyette akkor már inkább a "Bamba-Bamba-Doo" állta volna meg a helyét. Az is talány számomra, hogy lett a Scooby-Doo and Scrappy-Doo címből Bamba bácsi és Pöttöm. Az pedig, hogy a főcímdal alatt miért hallani az eredeti hangsávot is, miközben a rajzfilm maga nem hangalámondásos, hanem szinkronos volt, szintén rejtély.
Apropó nevek. A ZOOM-kazettákra készített Nyegleó-szinkronok dramaturgja valószínűleg nem ismerte Snagglepuss karakterét, akit hasonló kinézete miatt összekevert a Rózsaszín Párduccal, így lett a hazánkban már a 70-es években is jól ismert Nyegleóból Rózsaszín Párduc. Bár ez talán nem is olyan nagy bűn, mert időközben a televízióban is átkeresztelték Csorbafog névre. Napjainkban általában már ismét Nyegleónak fordítják.
Ha a szöveg nem rímes, egyenesen rémes
Egyértelműen az 1959-ben született Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki (The Flintstones) című rajzfilmsorozat a stúdió legismertebb munkája, amit a magyar nézők már 1969-től élvezhettek a televízióban. A sikere a rímbe szedett magyar szövegnek is köszönhető volt, amelyet Romhányi József író, költő, műfordító vetett papírra minden egyes levetített epizódhoz. A főszereplő négyest, Frédit, Bénit, Vilmát és Irmát Csákányi László, Márkus László, Psota Irén és Váradi Hédi szólaltatták meg. A korszakban bevett szokás volt, hogy egy sorozatnak csak egy bizonyos epizódszámát adta le a Magyar Televízió. A Frédi és Béni is így járt. A 90-es években a ZOOM Kft. úgy gondolta, kiad kazettán belőle epizódokat. Korábban Magyarországon nem látott részek és új szinkronnal ellátottak is megjelentek az égisze alatt. A 90-es évekre a főszereplőket szinkronizáló színészek – egyikük kivételével – már nem éltek. A gond nem kifejezetten az új hangokkal volt, hanem hogy nem rímelt a szöveg, hatalmas felháborodást váltva ki ezzel a nézők körében. A nevek úgyszintén problémát jelentettek. Az évtizedekkel korábban Kovakövi Frédinek és Kavicsi Béninek elnevezett karakterekből Flintstone Frédi és Kovakövi Béni lett.
A sorozathoz a 2000-es években készült egy harmadik szinkron is, ami immár az összes részt egy egységes változattal látta el. Ez a változat sem a kedvence a nézőknek, de legalább már ismét rímeltek a párbeszédek.
Ha már a Frédi és Béni előkerült, érdemes megemlíteni a Jetson családot (The Jetsons) is, mely a Flintstones-szal ellentétben nem a múltban, hanem a jövőben játszódik. Az MTV2 1990-ben mutatta be, a ZOOM pedig 1993-ban dobta piacra az epizódjait egy eltérő szinkronnal. Ironikus, hogy ebben az esetben a harmadik, a Cartoon Network által készített szinkron lett a legnépszerűbb, és mára már igazi ritkaságnak számít, ha valaki rendelkezik az első két változattal. Szerencsésnek érzem magam, hogy a birtokomban van egy eredeti ZOOM-os kiadás, még úgy is, hogy a szalag minősége már nem a legjobb.
Lehet szidni a ZOOM Kft-s Hanna-Barbera kiadásokat a sokszor szegényes minőségük miatt, mégis vitathatatlan, hogy a fentebb taglalt Scooby-Doo-t, számtalan premier Frédi és Bénit, valamint más alkotásokat – például a Popeye és fia (Popeye and Son) vagy a Sötét víz kalózai (The Pirates of Dark Water) című rajzfilmsorozatokat – nekik köszönhetjük. Sajnos megannyi alkotásnak csupán egyetlen, kazettás magyar változata készült, és ezek többsége ment is az évek alatt a süllyesztőbe. Mivel nemcsak lakossági, hanem kölcsönzős kiadásban is elérhetőek voltak ezek a kazetták, számtalan példány a könyvtári leselejtezések áldozata lett, melyben én is részt vettem. Mivel könyvtárban dolgoztam egy ideig, lehetőségem volt megmenteni pár ZOOM-VHS-t. Némely kazetta azonban vagy a kukában, vagy a helyi idősek otthonában végezte.
Tegye fel a kezét, akinek voltak ZOOM-os kazettái otthon! Ha feltettétek, és ne adj isten még működik is a VHS-lejátszótok, izzítsátok hát be, és nosztalgiára fel!
Hegedűs Ádám Alex
A kép forrása: ucoz.hu