Hogyan autózzunk télen? A havazás is túlélhető

Az elmúlt években elkényelmesedtünk, jó ideje nem volt komolyan vehető tél, idén már november végén megkaphatjuk az első komolyabb havazást. Az alábbi cikkben megtudhatjuk, hogy milyen tippekkel, tanácsokkal tehetjük elviselhetőbbé a téllel való együttélést, ha autózni is szoktunk, vagy éppen mennünk kell valahová.

Péntek hajnalban és délelőtt egy mediterrán ciklon hozott sokfelé kiadós csapadékot: az ország déli felén eső, havas eső, északi felén hó formájában hullhat le. Autónkon most már ott feszül egy szett megfelelő minőségű téli abroncs, az ablakmosó tartály az évszaknak megfelelő folyadékkal van feltöltve és az ablaktörlő lapátok is flottul működnek? Ha ezekre igen a válasz, akkor már jó a kezdés, a reggeli indulást pedig egy jégkaparó-seprű párossal tudjuk kellemesebbé tenni. Feltételezni sem merem, hogy valaki nyári gumikkal akar elindulni hegyet mászni a Dunántúlra havas időben, hogy utána rövid időn belül az árokban kössön ki. Télen jól jön a bikakábel, ha régi autód van, vagy vacakol már benne az akkumulátor, de ezzel segíthetsz másoknak is, begyűjtve a jófejségért járó elismeréseket.

Egy alap szerszámkészlet csavarhúzóval, zseblámpa és a pótkerék bármikor jól jöhetnek. Télen a csúszós út mindig több kockázatot rejt, mint az év nagy részében tapasztalható száraz körülmények, jelentősen csökken ilyenkor a tapadás, nő a fékút. Elsődleges a megelőzés, a defenzív, megfontolt, de forgalmat nem akadályozó haladás. Ehhez pedig nincs szükség komoly tanfolyamra, elég, ha kellően odafigyelve vezetünk és figyelünk a másikra.

Takarítás és elindulás

Nehéz, de keljünk korábban és alaposan takarítsuk körbe a kocsit. A tetőn összegyűlt hótömböt is seperjük le, ez később az idő enyhülésével veszélyes tömbbé állhat össze, ami balesetveszélyes csomagként zuhanhat az útra. Tisztítsuk meg megfelelően az autónkat, hagyjunk időt arra is, hogy a fűtés leszárítsa a párát a szélvédőről és az ablakokról.
Jeges úton könnyen kipörögnek a kerekek. Ha lehet, a kuplungot finoman felengedve induljunk el. Automata váltóval aktiváljuk a téli üzemmódot, ha nincs ilyen, próbáljunk meg óvatosan indulni, és itt is érzéssel adagoljuk a gázt. Személyes tapasztalat, hogy automata váltóval sem érdemes ilyenkor hirtelen gázzal elindulni, helyette fokozatosan adagoljuk a nyomatékot.

Hol és merre haladunk?

A téli vezetés legtrükkösebb része, hogy mindig változnak a tapadási viszonyok. A száraz aszfaltot bármikor felválthatja némi latyak, lefagyott szakasz, nehezen észlelhető jégréteg. Alacsony sebességnél, üres, egyenes szakaszon egy enyhe fékezéssel könnyen kideríthető, hogy lépésben kell-e közlekedni. Ha ilyenkor a blokkolásgátló jellegzetes daráló hangját halljuk, felvillan a menetstabilizáló sárga jelzése a műszerfalon, akkor felejtsük el a gyorsítást, és leheletfinom mozdulatokkal, fékezés helyett inkább csak a gáz elengedésével közelítsük meg a kanyarokat.
Autópályán és országúton sokan elhiszik, hogy 90-100-zal menni havas úton biztonságos és normális, hiszen a többiek is ennyivel húznak el. Sajnos sokszor csak a fékezés, gázelvétel adásakor derül ki, hogy sok volt a tempó. Inkább hajtsunk lassabban, de érjünk célba. Normális jelenség, hogy a menetidő télen növekszik. Arra számítsunk, hogy csúszik az út, bármikor lehet egy jegesebb rész, ahol megnő a féktáv. Ez ellen a legjobb védekezés, ha van helyünk lassulni, és ilyenkor jön képbe a jó öreg követési távolság. Teljesen felesleges, eszement dolog mások lökhárítójába bújva vezetni, ami autópályán bizony nem ritka. Növeljük a megszokott követési távolságot: normál esetben az előttünk haladó jármű után 2 másodperccel kellene ugyanahhoz az útfelfestéshez érnünk, csúszós útfelület esetén azonban ezt nyugodtan megduplázhatjuk.

Óvakodjunk a jeges, kijárt nyomoktól

Amikor az autók kijárt nyomokban haladnak, az előzés hatványozottan veszélyes. A nyomból kihajtva vagy a vályúba visszatérve a jeges partfalak könnyen megpördítik az autót. Minden előjel nélkül landolhatunk a szembejövő sávban, és még csak gyorsan sem kell menni hozzá. Ha feltétlenül előzni akarunk, akkor határozott, de óvatos mozdulattal váltsunk sávot. Készen kell állni arra, hogy az autó megcsúszhat és a megfelelő irányába történő kormányzásra (ellenkormányzásra) lesz szükség. Ha lehet, visszatéréskor hagyjunk nagy távolságot a megelőzött járműtől, hogy meg tudjon állni, ha netán megpördülnénk. Viszont téli körülmények között még óvatosabban előzzünk, mint nyaranta, inkább türelemmel vezessünk.
Van egy olyan jelenség, amire szinte mindig számítanunk kell, ha fagypont körül alakul a hőmérséklet. Ez a fekete jég, ami tulajdonképpen nem fekete, hanem egy hajszálvékony, átlátszó jégréteg az aszfalton, amelyet pont ezért nem lehet észrevenni vezetés közben. A fekete jég nemcsak szitáló csapadékból, hanem az autók kipufogógázának kondenzvíz tartalmából is képződhet. Tényleg láthatatlan, csak azt vesszük észre, hogy a megszokott tempóval kanyarodva csúszni kezd az autó, pedig nincs csillogó jég, ami figyelmeztetett volna minket. Majd jön a blokkolás és a baleset, vagy az, hogy a járművel az árokban kötünk ki.

A balesetek elkerüléséhez szükséges manőverek elsajátítása sajnos nem feltétele a jogosítvány megszerzésének, és nincs is benne a vérünkben, bárki bármit állít magáról. Ehhez rutin, tapasztalat és odafigyelés szükséges A tudást meg kell szerezni, gyakorlással, valódi helyzetekben rögzítve a megfelelő cselekvéssort, és megtapasztalva azt, milyen, ha már csúszik az autó, mennyi kell hozzá havon, és mit tehetünk akkor, ha az autó fara tör ki valamelyik irányba. Érdemes tisztában lennünk az alul-, illetve túlkormányzottság fogalmával, illetve a beavatkozás lehetőségeivel, veszélyeivel.

Szabó Máté