Garmada Kisokos

A csirkemelles szendvics anatómiája

Megvan az az érzés, amikor egy hosszú vonatút előtt úgy érzed, muszáj venned egy szendvicset? Lehet, hogy nem vagy éhes, lehet, hogy csak a szemed kívánja, de akkor is kipengeted érte azt a közel 1000 forintos összeget az állomás büféjében. Ez az én esetemben már a rituálé része. Anélkül nem tudok felszállni a vonatra egy nagyobb városban, hogy előtte ne vegyek egy szendvicset. Nem mindegy azonban, hogy az ország melyik pontján hozom meg ezt a döntést.

Szegeden és Szolnokon nem járok rosszul, ha betérek az állomás büféjébe, és hozzáteszem, általában Kecskeméten sem, viszont utóbbi helyen pár napja egy rántott csirkemelles szendvicsbe kis híján beletört a fogam. Mifelénk – 34 kilométerre a helyszíntől – csak filézett csirkemellet szokás kirántani. Lehet azonban, hogy egy nemzetközi összeesküvés áldozata lettem? Lehet, hogy a csirkemelles szendvicsek világuralomra akarnak jutni, és az egyetlen akadály az útjukban az emberi faj?

Elképzelhető, hogy félreismertük a csirkemelles szendvicseket. Mi van, ha már az emberiség megjelenése előtt jelen voltak a Földön, és mi csak a helyüket bitoroljuk? Elszívjuk előlük a szén-dioxidot, miközben akaratunkon kívül arra kárhoztattuk őket, hogy megemésztődjenek általunk. Hermetikusan lezárt csomagolásokban várakoznak a végítélet napjára, amely mindegyiküknek máskor kopogtat be az ajtaján. De mégis honnan kerülnek a vasúti büfékbe?

A kérdést brit tudósok vizsgálták, akik már 1975 óta – tehát idén már ötven éve – tevékenyen keresték a titok nyitját. Végül 2025 januárjában, a bristoli St. Jacob Biológiai Kutatólaboratóriumban megfejtették a rejtélyt. A csirkemell a csirke része.

Köztudott tény, hogy a csirkemell a szárnyasban mint önálló entitás él. Öntudatra ébredni viszont csak két buci között képes, miután lisztben, tojásban és panírban alaposan megforgatták, majd forró olajban kisütötték. Megkelt tészta és szendvicsbetétek nélkül viszont nem több csupán, mint hal a száraz szatyorban.

Kevesen tudják, de a szendvicsek nem frissen érkeznek a vasútállomások büféibe. Előtte mindannyian megfordulnak a Kecskeméttől 27 kilométerre fekvő Lakitelek községben, ahol Batman-képregényeknek álcázott szamizdat folyóiratokat nyomtatva szervezkednek az emberi elnyomás ellen.

2025 márciusában meg is kezdődtek a tettleges lázongások, elsőként tehát – ahogy már korábban is jeleztem – Kecskeméten. A kezemben történt meg mindaz, amire a csirkemelles szendvicsek a lakiteleki találkozások alkalmával több évtizeden keresztül készültek. Állítólag még az MDF-esből lett MIÉP-es Csurka István is látta a lakiteleki látogatásai során az egyiküket a sarokban megbújva. Talán a tavaly decemberben felavatott szobra a mai napig rajtuk tartja a szemét.

Hallom, ahogy az olvasó értetlenkedve kérdezi a képernyő előtt, hogy oké, de hogy jön mindehhez a csont a húsban? Nos, a brit tudósok arra is rávilágítottak, hogy egész eddig a tudomány nem vette számításba a szendvics anatómiáját, amely szerint a csirkemelles szendvics gerinces élőlény, és bőséges csontozattal rendelkezik. A legújabb felfedezésnek hála az őszi szemesztertől kezdve már az orvosi egyetemek mintatantervébe is bekerül kötelező tárgyként a Bevezetés a szendvics anatómiájába című kurzus. Emellett az általános iskolások 8. és a középiskolások 10. osztályában is kap egy fejezetet a témakör a biológia tankönyvekben. Ez utóbbi hírt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón is megerősítette.

Nos, engem már megtámadtak. Kimutatta a szendvics a csontja fehérjét, és felsértette az ínyem. A csontot kidobtam, a többi részét viszont megettem "ne vesszen kárba a 800 forintom" alapon. Ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy mégis miért akarják, hogy az emberek megegyék őket? E felvetés előtt még a tudomány is értetlenül áll, ám ahogy fejlődik a világunk – főleg a technika tekintetében – remélhetőleg úgy lépünk túl az egyszerű spekulációkon, és úgy válik egyre világosabbá ezen érdekes faj valódi szándéka is.

Hegedűs Ádám Alex