Halloween vagy mindenszentek

Magyarország új kultúrháborúja

"Magyarországon nincs halloween, mindenszentek van!" Nincs október az ilyen és hasonló Facebook-posztok nélkül. Gyakran belefutunk a felháborodott véleményekbe, a halloween-gyűlölethullámba, ami lassan kultúr- és vallásharccá növi ki magát. Sokan rosszallják az Amerikában meghonosodott ünnep magyarországi terjedését, mondván, hogy pogány eredetű ünnep és felesleges.

Hajlamosak vagyunk úgy gondolni a néphagyományokra, mintha azok valami merev, el nem mozdítható, meg nem változtatható dolgok volnának. Ez egy félrevezető gondolat, ugyanis a szokásaink, a hagyományaink folyamatosan változó jelenségek és a múltban is azok voltak. A hagyományok nem csak a múlt termékei, napjainkban is születnek és tűnnek el szokások. A globalizáció velejárója, hogy új programok, szimbólumok, trendek érkeznek a kultúránkba.

A rendszerváltáskor és az azt követő években fokozatosan beépült a Valentin-nap és a halloween is a társadalom egy részének ünneplési szokásai közé. Ami viszont nagyon fontos, hogy ezeket az ünnepeket a magyar kultúra a saját képére formálja. A múltban ugyanúgy jelen volt az idegen országokból érkező ünnepek, szokások átvétele. Az adventi koszorút a 20. században, a karácsonyfát a 19. században vettük át német mintára. A karnevál itáliai, a farsang néhány eleme német eredetű. Az új szokások átvételéhez hasonlóan, az ezeket rosszalló véleményekre is találunk példát a múltban, mint például ellenséges vélemény a farsanggal kapcsolatban. Egy ünnep valójában akkor tűnik el, ha kiüresedik annak jelentősége, tartalma. A mindenszentek napi gyertyagyújtás például az urbanizáció, a belföldi vándorlás és a migráció hatására egy új funkciót is kap: a rokoni kapcsolattartás, a családlátogatás eseménye lesz.

A sátántól ered

A halloween azért ördögtől való, mert konkrétan az ördögtől való, és ez a keresztény vallás, valamint a népi hiedelemvilág szempontjából is problémás. A magyar paraszti kultúra a túlvilághoz sokkal félénkebben viszonyult, mint a nyugati vagy a skandináv népek. A halloween, ami kelta–ír gyökerekkel rendelkezik, sokkal látványosabban, nyíltabban kezeli a túlvilágot. Ezzel szemben nálunk a halált és a hozzá tartozó lényeket tabu övezi. Ezek leegyszerűsödnek, és mesei elemekké válnak: a népmesékből ismerjük az ördögöt és a boszorkányt, de a való életben nem szabad beszélni róluk, megjeleníteni őket. Gondoljunk csak a ne fesd az ördögöt a falra mondásra. A túlvilágról csak vallási vonatkozásban, a hit felől közelítve szabad szót ejteni. Az ünnep pogány eredete és a túlvilági lények megjelenítése miatt sokszor az egyházi intézmények és tisztviselők aggódnak vagy háborodnak fel leginkább.

Az ünnepek közötti különbségek

Vannak kulturális jelenségek, világtrendek vagy kisebb léptékű változások, amik megjelennek nálunk is. A szokások, ünnepek átvétele legtöbb esetben azonban töredékes. Az emberek hozzányúlnak egy hagyományhoz, és a saját tartalmaikkal töltik meg az ünnepeket, azzal amit ők fontosnak tartanak. A magyar kultúra a saját képére formálja, a saját igényeihez szabja az átvett ünnepeket. A hazai és az amerikai halloween is különböző. Az ünnep nálunk inkább egy beöltözős buli, néha tökfaragással egybekötve. Nem kapcsolódik össze a mindenszentekkel vagy a halottak napjával sem. Eltérő tartalmat hordoz. A halloween egy ünneplés, a mindenszentek november elsején pedig egy megemlékezés. Az ezt követő halottak napja november másodikán eltörpül elődeihez képest és kevésbé jelentős a lakosság körében. Más-más tartalmú, jellegű és célt szolgáló ünnepekről beszélünk, amik párhuzamos létezése nem zárja ki egymást, így nem valószínű, hogy az egyik kiütné vagy felülírná a másikat.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mégis milyen ünnepeket veszünk át más kultúrákból, melyek kapnak fokozott érdeklődést. Miért épp a halloween kap ekkora szerepet? A hagyományok, szokások átvétele a mai világunkra reagál, azaz a fogyasztói társadalomra. Napjainkban azok az ünnepek virágoznak fel, vagy válnak globálisan ismertté, amelyekben valamilyen módon megtalálható vagy a szórakozás vagy az ajándékozás eleme. Bizony a halloween erre tökéletes, ugyanis lehet fogyasztani, ünnepelni, emberekkel találkozni. Ezek az ünnepek sokszor a költekezésről szólnak: evés, alkoholfogyasztás, de a végtelen mennyiségű dekoráció és ajándékozás is ide tartozik. A mögötte kialakuló kultúrcsatározás csak egy vonulata az eseményeknek. Ha konzervatív módon gondolkodik valaki, akkor mondhatja, hogy a halloween ünneplése felesleges itthon, akár személyesen, akár a közösségi médián. Viszont a trend megállíthatatlanul terjed és egyre nagyobb szerepet kap a halloween az életünkben.

Szabó Máté