Szecessziós időutazás a Reök-palotában
A 28. Őszi Kulturális Fesztivál számos programjában helyet kapott egy különleges palotaséta is, amely Szeged egyik legszebb szecessziós épületébe, a Reök-palotába vezette az érdeklődőket november 8-án. A látogatók a Reök család egykori otthonába is betekintést nyertek, amely ma a kortárs képzőművészet szegedi központja. Az épület felfedezése során a 117 éves palota rejtett történetével ismerkedhettünk meg, és Magyar Ede építész mesterművét teljesen új szemszögből élhettük át.
A Reök-palotát Magyar Ede, a korszak egyik kiemelkedő építésze tervezte 1907-ben. "Magyar Ede egy fiatal, pályakezdő építész volt, aki mégis hatalmas ambíciókkal rendelkezett" – mondta Szalai Anna, a Reök munkatársa. A palota hullámzó homlokzata, organikus vonalai és virágmintás díszítései a francia és belga szecesszió hatását tükrözik, és éles ellentétben állnak a kor építészeti stílusaival. Az épület eredetileg a Reök család lakóhelyeként szolgált, de ma már a szegedi kortárs képzőművészet otthona, rendszeresen adva otthont kiállításoknak, előadásoknak és kulturális programoknak.
Sok új információ kiderült a palotaséta során. Például az, hogy Magyar Ede saját építőipari céget alapított, amivel maga kivitelezte a palota építését. "A Reök-palotának nincs igazán hazai előképe, mivel teljes mértékben a francia–belga szecesszió ihlette" – tette hozzá Szalai Anna. Az épület egyedisége részleteiben is megmutatkozik, például a homlokzaton: "A falak enyhén íveltek, mintha fatörzseket idéznének, ami nemcsak esztétikai, hanem funkcionális elem is, így jobban belesimul a belső udvar különleges térszerkezetébe" – tudtuk meg a Reök munkatársától.
Örülök, hogy ilyen programok gazdagítják Szeged kulturális életét, hiszen nap mint nap elhaladunk a városban számos különleges épület mellett, anélkül hogy mélyebben megismernénk a történetüket. Ezek az események lehetőséget adnak arra, hogy egy-egy ikonikus helyszín új arcát fedezzük fel.
A palotaséta során néhány kiállításba is bepillantást nyertünk, köztük a Tündöklő magány című tárlatba, amely a magány és az önállóság különféle aspektusait vizsgálja. Az itt bemutatott műalkotásokat csak rövid ideig volt lehetőség megtekinteni, de remek látványt nyújtottak az esemény közben, így egy még teljesebb élménnyel gazdagodtak a látogatók.
Mátó Gábor