Szempillantásnyi ítélet

Budapest, Magyarország
2060. szeptember 23.

Budapest fülledt levegőjében szinte elviselhetetlen volt a forróság. A mesterséges esőfelhőket gyártó rendszerek éppen karbantartás alatt álltak, így a város egyetlen menedéke az árnyékos metróállomások, a klimatizált kávézók, az éttermek és a középületek voltak. Az emberek számára életvitel javító technológia mára megszokottá vált – csak nem mindenkinek. Minden épület, ház, ahol a polgárság élt, klimatizált volt. A vidéken vagy a nyomorban élők teljesen láthatatlanná váltak, a digitális kor nyelvén szólva, az állam egyszerűen "kighostingolta" őket.

Dr. Dávidi Miklós, a tetű – mondta ki halkan a nevet Endre, miközben az aktát lapozgatta. A papíron lévő férfi hírhedt volt a Fővárosi Egészségügyi Központban. Az urológus orvos, aki az elmúlt évtizedben sikeresen megmenekült minden felelősségre vonástól, ritka züllött alak volt. Kopasz, sportos, alacsony figura, aki a 2030-ra elterjedt magánegészségügyi rendszerben közel hárommilliárd forintos vagyont halmozott fel. Semmit sem érő gyógyhatású készítményeket gyártó cégekkel kötött gátlástalan megállapodást, amit aztán a rászoruló beteg embereknek értékesített, valamint nem foglalkozott a betegeivel. Több pert is indítottak ellene, ugyanis legalább három ember halálát okozta azzal, hogy nem megfelelő módon végezte munkáját. Sem emberi, sem szakmai szempontból nem segítette őket, de a törvények védték az orvost, így megúszta a valódi felelősségre vonást.

Kovács Endre, teljes nevén Kovács Endre Triton – habár utóbbit sohasem használta, utálta ezt a megnevezést – korábban rendőr főhadnagy volt, rettegett karakter, aki középkori módszerekkel tartotta fenn az általa ideálisnak vélt társadalmi rendet Józsefvárosban és Ferencvárosban. Kollégái, de még főnökei is tartottak tőle, ha valaki ártott neki, számíthatott rá, hogy azt kamatostul adta vissza. Az értékrendje, amely alapján üldözte a bűnt 2020-ban alakult ki és azóta sem változott. Csak bizony Kovács Endrét megfogta az életben egy dolog: a kor. Ugyanis 65 éves korában nyugdíjazták, ő folytatni akarta a rendőrségi munkát, de a főnökei nem engedhették, hogy szolgálatban maradjon. Három évvel ezelőtt nyugdíjazták és akkor, aki csak érintett volt az ügyben tudta, hogy nem szabad hagyni, hogy ez az ember továbbra is állományban maradjon, mert annak előbb-utóbb tragédia lesz a vége, vagy egy olyan mértékű rendőri túlkapás, amit már nem lehet megmagyarázni. Úgyhogy egészségügyi okokra hivatkozva nyugállományba helyezték, mondván, hogy magas a vércukor szintje.
Endréről 2060-ban viszont egyvalamit nem tudtak, méghozzá azt, hogy a rendőrségtől való leszerelése után csüggedés helyett csatlakozott a Magyar Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz, közérthető nevén a Titkosszolgálathoz, ahová kellett az ő szaktudása, vagyis a megfélemlítés, az utcai bűnözők kegyetlen módon történő üldözése és a határozott, ellentmondást nem tűrő fellépés. A nyolcadik kerület rettegett Endréje hamar felismerte a lehetőséget, hogy a még hátralévő 30-35 évében tesz valami jót a társadalommal, legalábbis abban a 10 évben ameddig még ideális fizikai erőnlétben tud maradni. Habár tény, hogy az általa képviselt megtorló intézkedésekről megoszlottak a vélemények.

Legbelül

Kovács Endre mélyet szippantott az elektromos gépkocsijában érezhető cigarettafüstös levegőbe, majd szorosabbra húzta a kesztyűjét és elővett egy a titkosszolgálatnál rendszeresített AR–15 félautomata gépkarabélyt hozzá pedig még két darab tartalék tárat tett a zsebébe. Épp az előtte álló hatalmas, modern társasházat nézte Budapest szívében a Veres Pálné utca 6-8-as szám alatt. Jelen helyzet előzménye, hogy a felesége kezeletlenül maradt húgyúti fertőzésben, majd vesegyulladásban hunyt el hat évvel és négy hónappal ezelőtt. A kezelőorvos, – aki mindent csinált, csak nem kezelte a hirtelen megbetegedett középkorú nőt – Dr. Dávidi Miklós volt. Mint utólag kiderült, a Chlamydia trachomatis nevű baktérium okozta a páciens halálát. Felesége, Kovács-Szöllősi Anna halálát követően Kovács Endre még inkább a gyilkosságok és igazságtalanságok magányos felderítése felé fordult. Mindentől és mindenkitől elzárkózott. Megpróbálta jogi útra terelni az ügyet, de több ügyvéd is azt mondta neki, hogy az adott ügyben nem lehet sikert elérni, egyszerűen a törvények annyira védik a kezelőorvost, hogy nem tudja bizonyítani, hogy emberi és szakmai felelősségmulasztás történt. Holott nem is lehetett vitatni, hogy emberi mulasztás történt és a felesége egy hitvány alak miatt hunyt el. Kovács, akkor még rendőrként beleásta magát Dávidi orvosi aktáiba, előzményeibe és ő is látta a hanyag diagnózisokat, az elmulasztott kezeléseket. Valamint azt, hogy szinte minden létező gyógyszeripari cégnek eladta magát az orvos.

Legalul

Kurvára elég volt – morogta Endre. A szürreálisan nagynak kinéző okostelefonján egy meghackelt interfész-modult látott. A kijelző vibrált ahogy elindította az applikációt, amiben szépen végighallgatta, hogy Dávidi Miklós épp egy kiskorú fehérorosz származású prostituáltat próbál szexmunkára kényszeríteni. Az orvos azzal győzködte a 16 éves elárvult lányt, hogy jelenleg egy egyszeri munkáról lenne szó, egy lengyel orvos barátjának kellene bizonyos szolgáltatásokat nyújtania, cserébe pedig százezer forintnak megfelelő eurót adnak neki.
Semmi félelmetes nem fog történni, csak felmész hozzá, simogatja a hátad, beszélgettek és jól érzitek magatokat – hangzott el a beszélgetésben. A korábbi főhadnagy már ekkor tudta, hogy ez egy egyszerű kivégzés lesz, nem is lehet más, rögzített hívásban beismert egy kiskorú elleni szexuális bűncselekményt, legalábbis közvetett módon. Az ekkori, 2060-as törvények szerint a kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélések esetén nincs kegyelem és magáért a szexuális bűncselekményért is kiszabható tényleges életfogytiglan. 2050-ben az úgynevezett nagy hatalmi átrendeződés után Magyarország európai szinten is erősödni kezdett, az adott társadalmi kontextus pedig tovább módosította a korábban említett törvényt, ugyanis bevezették, hogy kiskorú ellen elkövetett erőszakos vagy tettlegességre utaló bűncselekménynél a hatósági szervek számára szabad fegyverhasználat van. Vagyis közvetlen életveszély nélkül is lehet tüzelni olyan emberre, aki ellen tényszerű bizonyíték áll rendelkezésre, ha kiskorú ellen követett el bűncselekményt.

Legvégén

Endre már közel két éve nyomozott, követte Dávidi Miklóst és gyűjtötte róla az információkat. Már réges-rég kezdeményezni lehetett volna a letartóztatását, akár orvosi felelősségmulasztásért, akár szexuális visszaélésért, amiből volt neki bőven, mivel a kitartást amolyan másodállásba űzte. Az, hogy ezt kiskorúak ellen is csinálta, az csak a hab a tortán volt.

– Elkaptam Dávidi Miklóst. Megkaptad a hangfelvételt, amit küldtem? – kérdezte halkan Endre.
– Meg, ez innentől kezdve teljesen egyértelmű bizonyíték – válaszolta karcos hangon Papczun Richárd ezredes, Kovács főnöke.
– Mi legyen?
– Rád bízom, ez már csak a sztori vége. Ha tudod, akkor élve állítsd elő, ha nem, akkor van szabad fegyverhasználat – zárta rövidre a beszélgetést.

Az épületről tudni lehetett, hogy szigorú biztonsági rendszerekkel védik, lehetetlen bejutni. Endre azonban tisztában volt vele, hogy a hatósági szerv mire jogosítja fel, nem is kell neki bemenni az épületbe, szépen várakozik az épület előtt és megvárja, míg Dr. Dávidi Miklós kilép az ajtón. A magának való titkosszolgálatos egy pillanatra elidőzött a gondolattal: ez az ember éveken át pusztított életeket, és senki sem állította meg. Most megkapja a magáét.

Dávidi a 16 éves lánnyal együtt lépett ki a bejárati ajtón. Amikor megérezte Endre jelenlétét, hirtelen felkapta a fejét. Egyből tudta, hogy baj van. Kovács először felszólítani, majd őrizetbe próbálta venni, de feltételezte, hogy az orvosnak több lőfegyvere is van, így a kezében volt a gépkarabély is. Amint Dávidi a kabátja alsó részéhez nyúlt, Endre tüzelt, négy lövést adott le. Az orvosnak esélye sem volt a túlélésre, találat érte a nyakát, a tüdejét és a koponyája bal felső részét is, a negyedik lövés pedig a mögötte álló furgon első oszlopába, az úgynevezett A-oszlopba fúródott.
Endre húsz perccel később már az autójából figyelte, ahogy a holttest körül szaladoznak. A bizonyítékok törvényi értelemben egyértelműek voltak, digitálisan már minden hangfelvétel, orvosi dokumentum bekerült a központi felhőalapú nyilvántartásba. Ráadásul az illegálisan tartott Glock 17-est is megtalálták az urológus nadrágjának oldalsó részébe gyömöszölve. Endre nem érzett büszkeséget, sem megkönnyebbülést. Csak egy ember volt, aki helyreállította a rend egy kis részét a világban, ahol az igazság kivesző félben volt.

Szabó Máté